A magyar narancs szó az észak-olasz narancia – sztenderd olasz arancia – közvetítésével a spanyol naranja szóból származik, a spanyolba pedig az arab nárandzs útján került, melynek végső forrása talán a szanszkrit (óind) náranga ’narancsfa’. Világos, ugye?
Hozzávalók négy személyre:
- 8-10 db narancs
- 1 db lilahagyma
- 1 maréknyi dió
- 4 evőkanál olívaolaj
- 1 evőkanál magos mustár
- 1 db fejes saláta
- 1 db narancs leve
- kevéske darált bors
- só
Tegyük a mustárt, olívaolajat, narancs levét egy kisebb befőttes üvegbe, adjunk hozzá fél kávéskanálnyi sót, és kevéske darált borsot. Zárjuk le és alaposan rázzuk össze.
Éles késsel, mintha burgonyát tisztítanánk, hámozzuk meg a narancsokat, a fehér hártyáját is vágjuk, majd szeleteljük fel.
Tegyünk üveg salátás tálkákba pár levél fejes salátát, majd rétegezzük rá a narancsszeleteket. Tetejére csorgassunk a mustáros öntetből, szórjunk rá száraz serpenyőben megpirított diót, és vékony karikára felszeletelt lilahagymát.
Én kacsasült mellé képzelem el a legjobban.