Tegye fel a kezét, aki gondolta volna, hogy a Blahától néhány utcányira, ráadásul pont nem a belváros irányába, szuper tetőkertekbe lehet botlani. Pedig így van ez, Kaldeneker György szakács a megmondhatója.

"Keleti kényelem a gettóban" - jellemezte a helyszínt György egy nyugágyon heverészve hat emelet magasságban. Karnyújtásnyira tőle óriási kaspókban rengeteg fűszer - biztosan lesz olyan, amit kihagyunk a felsorolásból: kakukkfű, menta, lestyán, metélőhagyma, rozmaring, zsálya, levendula.

És az egzotikumok, mint a kaktuszok, egy mandarinbokor, két citromfa - utóbbiak közül egyet valamelyik télen, mialatt a lépcsőház folyosóján telelt, megpróbáltak ellopni. A következő kifinomult technikával: mivel a tolvaj kaspóstul nem tudta mozdítani, kiszedte a kaspóból és az egymázsás földgolyóval együtt szépen húzta végig a fát a hatodiktól a földszintig. Kisétált, ám az egyik szomszéd megállította: "Hova viszed a Gyuri citromfáját?" - szegezte neki a kérdést, mire a tolvaj eldobta a fát és elrohant. György ezután visszavitte a hatodikra. Egy napig takarította a lépcsőházat és azóta máshol telelnek a terasz növényei.



De folytassuk a felsorolást: a honos zöldségek és gyümölcsök is pompásan érzik magukat a teraszon: metélőhagyma, rengeteg paradicsom, paprika, cukkíni, folyton érő szamóca, rebarbara - és természetesen minden előbb vagy utóbb György lábosában vagy serpenyőjében végzi. A hangulatot egy csomó kis tárgy fokozza, mint kagylók, bádognyulak asztaldíszként, fényfüzér, madáretető (nyáron dísz-, télen funkcionális tárgy). Rengeteg ékességén kívül a tetőkert legextrémebb felszerelése egy saját komposztáló konténer, György saját trágyadombja. És természetesen pazar a kilátás a tetőre.

Hét éve költözött ide a házigazda, akit a tévéből nyilván sokan ismernek: szakács és kézműves lekvárok készítője. Eleinte tiltakozott a környék ellen, de beleszeretett a teraszba: "Évente hat hónappal megnő az ember élettere" - magyarázza döntését. A terasz ugyanis a maga 74 négyzetméterével áprilistól másfélszer akkorára növeli az életterét, mint télen, amikor az alig több mint 50 négyzetméteres lakásban éldegél.



Nemcsak növényekkel van tele a terasz: a nagyvárosi állatvilág érdeklődését is felkeltette a zöld oázis: egy időben minden negyedik nap ide hozta kibelezni elejtett galambjait egy vadászgörény. Egyszer pedig egy mókus tévesztette el a házszámot és besétált a lakásba; ki tudja honnan jött, túl sok fenyő nincs a környéken. Egy szürke madár a kakukkfüvet látogatja, amit az erkély egyik peremén ültetett végig, a mandarin virágzásáért pedig általában az összes madár lelkesedik.

Sokat süt ide a nap, mert az épület legfelső emeletére már alig vetül árnyék. Ezért már márciustól pár fokkal melegebb van itt, mint a városban. György (és vendégei) a növények gondozása mellett gyakran reggeliznek és vacsoráznak a teraszon, évente 2-3 nagyobb bulit rendeznek, aminek csak a visszhangos udvar szab határt. Az említett mikroklíma miatt a házigazda már április végi születésnapját itt szokta ünnepelni. "A múltkor is megittunk húsz üveg bort, kivittük a hangfalakat, és jó kaja volt, azt én prezentáltam" - sorolja a sikeres születésnap kellékeit.

A galériában még több képet nézegethetsz! Kattints a képre!

Nagyjából fél óra után feltűnik, hogy négy tematikus részre lehet osztani a négyzet alakú kertet: a leglátványosabb a bőséges fűszerkert, egy másik szegletben van a nyugággyal és egy ódon felújított fürdőkáddal felszerelt wellnesz-központ (a kánikulában itt hűsölt a házigazda, mivel a kis lakásba fürdőkád már nem fért be). A harmadik szekció a társalgó rész, a negyedik pedig az ebédlő, amit napernyő véd a meleg ellen. A grillszett az ebédlő és a fűszerkert között kapott helyet. A tető remek adottságai miatt főzőműsorokat is forgattak már itt.

Amikor azt hinnénk, hogy ezt a menőséget tovább már nem lehet fokozni, kiderül, hogy Györgyön, barátain és hozzátartozóin kívül a jordán herceg és Mark Zuckerberg, Facebook-tulaj is falatozott már a teraszon termett dolgokból. Michael Jackson ügyvédje pedig nemcsak evett a házigazda főztjéből, hanem vendégeskedett is itt.


Szöveg és fotók: origo