Osztriga jégágyon, gyöngyöző pezsgő, ropogós baguette, ízletes sajtok, levendulaillat. Fényűző pompa, tengerparti sétány, kerítés rozmaringból, babérból és virágzó szegfűszegből. Partik, filmsztárok, csillogás, igen ez a francia Riviéra.

Ez nem a piros szőnyeges nagy felhajtású filmfesztivál, amin részt vettem. Én egy tizenkét fős üzleti csapattal érkeztem Cannes-ba. Itt nagyban folyik a biznisz, adják-veszik a világ összes televíziós és filmes produkcióit. Erre az expóra körülbelül harmincezer, a televíziós szakmában dolgozó és üzletelő partner érkezett. Jelentősége talán nagyobb, mint a díjkiosztó gálának, ettől a vásártól is függ, mit nézhetünk majd esténként a televízióban.

Finom falatok a Riviéráról

A reggel ott is csípős volt, korán keltem és kimentem a piacra, hogy bevásároljak az ebédhez és vacsorához. Már előre kiterveltem, mi is lesz a menü. Ebédre egyszerűbbet találtam ki, mert nem sok időm maradt elkészíteni, így saláta és póréhagymás quiche lorent készült. Vacsorára jobban megadtam a módját: osztriga pezsgővel, vajhal édes-savanyú paprikával és körtés pite lett a fogás. Az alapanyagok között, amit vásároltam, szerepelt az osztriga, a hal, sokféle sajt, mediterrán lapos kenyér, házi készítésű olívaolaj, napon szárított paradicsom, saláták, friss zöldségek és frissen készített leveles tészta, amiből ők a croassant készítik.

Jól felpakoltam, útközben bementem a kedvenc borszaküzletembe, vettem provanszi fehér és vörösbort, valamint jófajta pezsgőt az osztrigához.

Az ebéddel gyorsan végeztem, egyszerű volt a dolgom, mert a piacon készen lehetett venni friss színes bébi salátalevelekből keveréket. A quiche loren tésztáját is megvettem a péknél, kibéleltem vele egy peremes tortaformát, majd megtöltöttem bacon és póréhagyma keverékével. A szalonnát előtte kicsit megpirítottam, majd a pórét is beletettem és összepároltam. Tejszínes-tojássárgás öntettel öntöttem nyakon, és megsütöttem a sütőben.
Ez az étel a Loire-menti parasztok nemzeti eledele, ma már nagyon sokféle töltelékkel készítik errefelé.

A vacsorát kicsit elegánsabbra szerveztem, először szépen megterítettem a teraszon, kitettem a mécseseket, behűtöttem a bort és pezsgőt, vettem virágot is az asztalra. Feltálaltam sokféle sonkát, hogy az érkező vendégeket vacsora előtt meg tudjuk kínálni.

Az osztriga kinyitásához szükség van egy kispengéjű késre, ami nem éles, csak a felfeszítéséhez használjuk. Minden halas árusítja, hogy a kagylóval együtt meg lehessen venni azt is. Alaposan megsúroltam a kagylók külsejét, mert sok iszap rakódhat rá, konyharuhával a laposabbik oldalával felfelé kell megfogni, át kell vágni az összetartó záróizmot, és ekkor nyitható ki az osztriga. Sok jeget tettem egy tálba, majd szépen rárendeztem a kinyitott kagylókat, mellé zöldcitrom cikkeket tettem és száraz pezsgőt kínáltam.

A halvacsorának is megadtam a módját, elvégre puccos helyen vagyunk. A vastag vajhal szeleteket befűszereztem darált rózsaborssal és citromos kakukkfűvel, megcsorgattam olívaolajjal és betettem a hűtőbe pár órára. A sárga és piros paprikákat kicsumáztam, négybe vágtam és vékonyan felcsíkoztam. Egy serpenyőben felforrósítottam egy-két evőkanálnyi olívaolajat, megfutattam rajta két diónyi, gyufaszál vastagságú csíkokra metélt friss gyömbért, majd hozzáadtam a paprikacsíkokat. Pároltam pár percig, majd ráöntöttem három evőkanálnyi mézet és négy evőkanálnyi fehérbor ecetet.

Csilipaprikával, kevéske sóval és darált borssal ízesítettem, és a végén jól összeforraltam. A befűszerezett halakat serpenyőben kevéske forró olívaolajban pirosra sütöttem. A vajhalat csak félig kell megsütni, nem szabad teljesen, mert kiszárad.

A tányérok közepére tettem a párolt fehér hosszúszemű rizst, amibe ananászkockákat kevertem. Tetejére került a hal, majd megpakoltam az édes-savanyú raguval.

A körtés pitéhez kibéleltem a sütőformát a péktől vásárolt leveles tésztával, magtöltöttem feldarabolt alma, cukor, citromlé, fahéj, mazsola és kevéske étkezési keményítő keverékével. Forró sütőben ropogósra sütöttem. Tálaláskor egy-egy gombóc vaníliafagyit kanalaztam mellé.

A desszert után egy nagy tányér sajtot tettem az asztalra, hozzá provanszi vörösbort kortyolgattak a vendégek, jól érezték magukat nálunk, azt hiszem, szép este volt.

Másnap újra kimentem a piacra, vásároltam sok mindent a következő vendégseregnek, elvittem a fényképezőgépemet és lefényképeztem a piac kínálatát.