A pektint az élelmiszeriparban zselésítőanyagként alkalmazzák. A legtöbb estben lekvárok, dzsemek zselésítésére használják, így javítva annak minőségét.

A pektin egy heteropoliszacharid (szénhidrátokkal rokon vegyület), melyet a magasabb rendű szárazföldi növények (húsos gyümölcsök, például alma, körte; valamint húsos gyökerek, például sárgarépa, murok) sejtfalából állítható elő. A pektint először Henri Braconnot írta le 1825-ben. A tiszta pektin fehér, alaktalan tömeg, amelynek íze és szaga nincsen; vízzel sűrű, kocsonyaszerű tömeggé lesz és ebből alkohollal ismét leválasztható. Salétromsavval melegítve, előbb cukorsav, azután nyálkasav képződik belőle.

Az élelmiszeriparban elsősorban gyümölcszselékben és lekvárokban, széles körben alkalmazzák. Előfordulhat továbbá gyümölcsitalokban, tejtartalmú élelmiszerekben, valamint egyes diétás ételekben.

Felhasználása

A pektint az élelmiszeriparban zselésítőanyagként, térfogatnövelőként, valamint stabilizálószerként alkalmazzák. A legtöbb estben lekvárok, dzsemek zselésítésére használják, így javítva annak minőségét. Házi befőzéshez cukorral keverve kapható (egy kevés citromsav hozzáadásával a pH-egyensúly megtartása miatt). Egyes országokban a befőzéshez a pektint tiszta, porított állapotban lehet beszerezni.

A szervezetbe kerülve a pektin megváltoztatja a széklet víztartalmát, növeli a viszkozitását, ezért mind székrekedés, mind hasmenés kezelésére alkalmazható. Égési sérülések esetén vízmegkötő képessége miatt alkalmazzák.

Története

A pektint először Henri Braconnot írta le 1825-ben, bár lekvárkészítő hatása már évszázadokkal előtte is ismert volt. Alacsony pektintartalmú gyümölcsökből készült lekvárok esetén magas pektintartalmú gyümölcsök kivonatát adták a lekvárhoz, így az a megfelelő állagot érte el. Az élelmiszerek elkészítésének iparosodása idején hamar rájöttek, hogy almatörkölyből főzés során pektin nyerhető. Később, az 1920-as és 1930-as években már gyárakban állították elő a pektint, és nemcsak almatörkölyből, de például egyes citrusfélék héjából is. Régebben a pektin folyadék formájában került forgalomba, de napjainkban a könnyebb szállíthatóság és kezelhetőség érdekében por formájában kapható.

Biológiai hatások

A természetben a pektin vízben nem oldódó protopektin formájában fordul elő a szárazföldi növények lágy részében található sejtek közötti lamellák között. Mennyisége és struktúrája nagymértékben függ a növény fajtájától, korától, és részétől. Az erősebb részek több pektint tartalmaznak.

A pektin az emberi étrendnek szerves összetevője, mivel majdnem az összes ember által fogyasztott növényben megtalálható. Az ember számára pektin nem tekinthető tápanyagforrásként, mert a vékonybélen szinte érintetlenül halad keresztül. A vastagbélben található baktériumok számára tápanyag-forrásként használ (rövid láncú zsírsavakra bontják le, melyek hosszú távon csökkenti a koleszterinszintet, mert gátolják a koleszterin felszívódását).

Forrás: wikipedia