Van egy jó közmondás: a férfiakat legjobban a hasukon keresztül lehet megfogni. De csak a férfiakat?

Diplomáciai vendéglátással foglalkozó szakácsként sokszor előfordult a munkám során, hogy a nagykövet kifejezett kérésére úgynevezett sikergyanús ételsort kellett összeállítanom. Olyan esemény került megrendezésre a követ rezidenciáján, aminek a végeredménye nagyon fontos számára. Ilyenkor elő kellett szedni azokat ételeket, amelyek biztosan megnyerik a vendégek tetszését. Ezekből a tapasztalatok során volt jó néhány.

Egy ilyen esemény lehetett a koktélparti, amikor falatnyi ételeket kreáltam, egy pohár ital kortyolgatása mellett el tudták fogyasztani. Fontos volt a felszolgált italok minősége, de még fontosabb az ételeké. A falatok mérete ellenére tudnia kellett mindazt, amit egy szépen megterített asztal mellett ülve elfogyasztott több fogásos díszvacsora menüje. Az apró ételköltemények legyenek kifejezőek, házilag elkészítettek, kreatívak, és persze figyelemfelkeltőek.  Ha mindez sikerült, könnyebben bólintottak igent, nyíltak meg a pénztárcák vagy ha kedvesünknek főzünk, a szívek.

A parti előkészítése

A vendéglista összeállításába nem volt beleszólásom. Fontos volt viszont tudni, kik a vendégek. Persze ez nem azt jelenti, hogy személyesen kell ismernem őket, hanem honnan érkeznek, milyen korosztályúak, vannak-e táplálkozási szokásaik, és van-e köztük ételallergiás. Ezek tudatában álltam neki a menüsor összeállításához. Ha sok külföldi volt a listán, nagyobb szerepet kapott a magyaros stílus, bemutatkozásként. Amikor hazai vendégekből érkeztek többen, prezentáltuk a vendéglátó ország specialitásait. Ehhez persze jól kellett ismerni az adott ország étkezési szokásait, milyen alapanyagok, fűszerek és étkezési szokások jellemzőek rájuk. Ételallergiában szenvedő vendég esetén megpróbáltuk úgy kialakítani az összes menüsort, hogy bárki ehessen belőle, ne kelljen megkülönböztetni senkit sem miatta. Hasonló szempontok alapján választottuk ki az italokat is.

Bevásárlás a piacon

Ma már könnyű dolgunk van. Szinte mindent meg tudunk vásárolni hazánkban, amit a világ konyhái használnak. Így nem nehéz választékosan, egy adott országra jellemzően főzni. A bevásárlás legfontosabb szabályait azért figyelembe kell vennünk. Zöldségféléket, friss fűszereket, gombákat, húst, halat a rendezvény napján veszem meg, elsősorban a helyi piacon. Itt lehet a legfrissebb áruhoz a legjobb minőségben hozzájutni. Bevásárláskor elsősorban a hazai idényzöldségeket, gyümölcsöket helyezem előtérbe. Keresem a házi készítésű kézműves termékeket.

Nagy szeretettel használom az olyan sajtokat, amit nagy áruházakban nem lehet megvásárolni. A friss fűszereket saját magam termelem a kertemben, de télen én is ráfanyalodom, hogy vegyek a kertésztől. Nincs is annál jobb, amikor szabadon, szabályok nélkül, akár pazarlóan használhatom a magam termelt fűszerezőket.

Irány a konyha

Semmi sem bízok a véletlenre. Az alaposan megtervezett menü minden alkatrészét, kenyeret, fűszeres lekvárt, kencéket saját magam készítem el. Nem engedem meg, hogy nagyüzemi gépsorokon legyártott sablonos és unalmas ízű termékek vegyék el a sikert. A kezem közül kikerült ételeket tudom befolyásolni az érzéseimmel. Ha úgy gondolom, még egy csokornyi friss kaprot keverek a tésztába, legyen inkább kifejezőbb. Ha a kenyér elbír még több szárított paradicsomot, akkor dagasztok bele. A mártogató szósz karakteresebb, ha jó adag friss gyömbért és tormát reszelek hozzá, vagy a csirkefalat porhanyósabb a joghurtos páctól.

Az alapanyagok és fűszerek bátor párosításával nemcsak a vendégeket tudom levenni a lábukról, de az utána jövő siker az én lelkemnek is nagyon jólesik.