Uborkát kovászolni a legegyszerűbb dolog. Száraz kenyér, kapor, só és uborka kell az elkészítéséhez. Ja, persze a napsütés sem hiányozhat.

Talán az egyik leghűsítőbb savanyúságunk egyike. Jégbe hűtve, akár önmagában is elfogyaszthatjuk. Egy-egy tányér csirkepaprikás vagy jó szaftos pecsenye mellé mi mást is kívánnánk?

A nagyinak volt egy kimustrált hokedlija, ott állt a kertben a veteményágyások között. Erre tette a jókora öblösüveget, bele az uborkákat, aminek a tetején volt kenyér. Akkor még nem tudtam, hogyan lesz ebből pár nap alatt kovászolt uborka. A meleg nap megtette a hatását, és tényleg az lett belőle.

Minden falusi kertben volt egy ágyás uborka. Uborkaszezonban szépen termett. Az apraját kiválogattuk, és az került a téli eltevéshez. Erre ecetes, cukros lé került, pár szem borssal, kaporral. A nagyobb, vaskosabbikból készült uborkasaláta, csalamádé és kovászos uborka. Egy ágyásnyi uborka az egész családunkat ellátta savanyúsággal.

Kovászos uborka

Hozzávalók:

• 2-3 kg apró, kovászolni való uborka
• 2 liter víz
• 4 evőkanál durvaszemcsés só
• 1 csokor kapor
• 2 szelet kenyér

Mossuk meg alaposan több vízben az uborkákat. A felületén lévő szúrós szőröket dörzsöljük le róla. Az uborkák két végét vágjuk le, majd a végeinél mindkét irányban hosszában vágjunk bele.

Tegyük a megmosott kaprot egy körülbelül 2-3 literes öblösüveg aljára, majd a tetejére szépen sorjában sorakoztassuk a bevágott uborkákat. Ha az üveg megtelt, a tetejét zárjuk le a kenyérszeletekkel.

Kanalazzuk a sót egy fazékba, öntsünk rá kétliternyi vizet, majd keverjük addig, míg a só fel nem oldódik.

Töltsük meg az uborkákkal telerakott üveget a sós lével, az üveg tetejét fedjük le egy kistányérral, majd tegyük egy napra napos helyre. Körülbelül két nap elteltével vegyük le a tetejéről a kenyeret, majd tegyük hűtőszekrénybe.

Jéghidegen fogyasszuk.