A húsvéti locsoló várásnak az egyik legfontosabb kelléke a sok finom falat. Itthon sonkát, tojást és kalácsot készítünk. Körbenéztünk távolabbi konyhák húsvéti kínálataiból is.


Magyarországon a húsvéti asztal elképzelhetetlen főtt sonka, főtt tojás, torma és kalács nélkül. A virágokkal - barkával, jácinttal, nárcisszal, tulipánnal díszített asztalon felbukkannak a friss tavaszi zöldségek, az újhagyma, a retek, az uborka is.


Ha már a dekorációnál tartunk: a legegyszerűbb dísz a tarka barkafa: néhány szál barkaágat, vagy lemetszett gyümölcsfa ágat - mely a meleg szobában gyorsan kibontja virágait - helyezzünk szép vázába, majd akasszunk rá néhány szépen pingált, kifújt tojást, papír vagy fa tojást, tolldíszt.

 Sonkából nagyon nagy a választék a boltokban, a hagyományos és legfinomabb füstölt parasztsonkától kezdve, a különféle között, pácolt és előfőzött sonkákig mindenfélét találunk. A legtöbb sonka disznóhúsból készül, de ha azt nem szeretjük, választhatunk marha-, pulykasonkát is.
A nyers füstölt sonkát érdemes egy éjszakára hideg vízbe tenni, így kiázik belőle a túl sok só, és hamarabb is megfő másnap. A zsíros réteget lehetőleg ne távolítsuk el, mivel ez megakadályozza, hogy a hús kiszáradjon főzéskor. A sonkát lassan főzzük, nem szabad forralni. Amikor a sonka megfőtt - jó pár órát szánjunk rá - akkor óvatosan vegyük ki tálra és hagyjuk kihűlni. A főző lében érdemes még megfőzni egy pár jófajta füstölt kolbászt is. Sok helyen a tojásokat is ebben a lében főzik ki; amikor már keményre főtt a tojás és lezárjuk a gázt, kocogtassuk meg a tojásokat, hogy megrepedjen a héjuk, és hagyjuk a lében kihűlni, így az ízük kellemesen füstös lesz.

A "sunka" levét nem kell ám kiönteni, lezsírozva, szűrve használhatjuk bableves, lencseleves ízesítéséhez a későbbiekben.

{flickr album=72157650073185417}

Ha hagyományosan akarunk étkezni húsvétkor, akkor:

- nagycsütörtökön együnk parajból készült ételeket,
- nagypénteken tojást és halat,
- nagyszombaton estig böjtölni kell, de napközben kalácsot ehetünk; este jöhet a sonka, tojás friss zöldségekkel,
- húsvétvasárnap sült bárány kerüljön az asztalra,
- húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és jófajta bor jár.
 

Pészach, a zsidó húsvét

 

A zsidó húsvét, avagy a kovásztalan kenyér ünnepe nyolc napos ünnep, idén április 2-9. között ünneplik. Első napján van a Pészah előestélye, az első széder este, a második napon pedig a Pészah első napja, a második széder este. Az ünnepet a Pászka napjainak is nevezik, mert amikor a zsidók kivonultak Egyiptomból, olyan gyorsan tették, hogy a kovász meg sem kelt, fejükre tették a keletlen tésztát, így a tésztát a Nap szárította meg. A hetedik napon keltek át a Vörös Tengeren és szabadultak meg üldözőiktől. Ezért hét napig - Izraelen kívül 8 napig - csak kovásztalan ételt szabad fogyasztani. A széderen erre a kivonulásra emlékeznek, és jelképes ételeket fogyasztanak.

A hagyományos zsidó ünnep előtt a házat megtisztítják a kovászos ételféléktől, és azután szédert (rendet jelent ez a szó) rendeznek. A széder estén egy tálon csupa jelképes étel található: kemény tojás, sült nyak, keserűfű, chároszet, zöldség, macesz. A kemény tojás a gyászt jelenti, hiszen sokan pusztultak el Egyiptomban. A sült nyak a bárányra emlékeztet, melyet a kivonuláskor áldoztak. A keserűfű a keserűség jelképe. A chároszet (alma, körte, dió borral leöntött elegye) az építésre használt maltert jelzi. A zöldség a tavaszt, de sós vízbe mártva a könnyeket idézi. A macesz (pászka) a keletlen tésztára emlékeztet, amelyet sietve hoztak ki Egyiptomból.

Húsvét külföldön

Franciaországban sült bárányt fogyasztanak, amely mellől nem maradhatnak el a kellemes vörösborok sem. Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt, krumpli salátát és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra. És nem csak sört isznak, de húsvétkor kedveltek a tojás- és mandulalikőrök is.

Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik, gallyakat állítanak vázába, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. A reggeli marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle. Az ünnepi étel pedig Jansson megkísértése ez sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve.

Olasz húsvéti menü

Akárcsak karácsonykor, úgy húsvétkor is más és más kulináris ínyencségek kerülnek felszolgálásra Olaszország különböző régióiban. Egész Itáliában elterjedt hagyomány a Colomba, a galamb formájú lágy püspökkenyér. Aki járt már húsvét táján Olaszországban, az minden bizonnyal találkozott már ezzel a különleges süteménnyel a boltokban, cukrászdákban. Akár csokoládéval, akár a nélkül készül, a béke jelképe, amint a húsvéti tojás az új életé.

Jelképes a tipikusan húsvét vasárnapi ebéd, a bárány is - amely Jézus Krisztusnak az emberiségért hozott áldozatára hivatott emlékeztetni. Rómában a leginkább abbacchio kerül húsvétkor a terített asztalara; olyan bárány, amelyet születése után 25-30 nappal levágtak, és addig csak anyatejjel táplálkozott. A bárányt sok rozmaringgal, fokhagymával, olivával, gyöngyhagymával készítik el. Köretnek szívesen fogyasztanak apró újburgonyát és articsókát.
Tipikusan római étkezés a húsvétvasárnapi reggeli is. Míg ugyanis az olaszok reggelire általában csak egy péksüteményt fogyasztanak kávéval, addig húsvétkor alaposan bereggeliznek: kenyeret, sajtot, kolbászt és sós-sajtos kalácsot fogyasztanak.

Görög húsvét

A Húsvét a legfontosabb vallási ünnep a görögök számára. A negyven napos böjtöt szigorúan betartják, majd nagypénteken virágokkal díszítik fel a templomokat. Éjjel körmenetben, gyertya gyújtással emlékeznek Jézusra. Az asszonyok magiricát főznek, amit még éjjel, a feltámadás után tálalnak fel a görög ünnepi asztalon. Ez a hagyományos húsvéti étel, leveshez hasonló: bárány belsőségből főzik, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással, citrommal. Ez a pikáns leves a hosszú böjt után előkészíti a gyomrot a húsvéti nagy lakomázásra.

Másnap már korán reggel elkezdődik az ünneplés, melyhez összegyűlik a családból mindenki. A fő fogás a nyárson sült bárány vagy kiskecske; melyhez kalács (Koulura), húsvéti sütemények, saláták és jófajta bor dukál.

Húsvéti barackos fonott kalács

Hozzávalók két adaghoz: 40 dkg búzaliszt, 2 evőkanál cukor, 1 csomag szárított élesztő, 2 teáskanál só, 1 dl tej, 4 db tojás, 20 dkg vaj, 20 dkg aszalt sárgabarack.

Tegyük egy dagasztótálba a lisztet, szórjuk rá a sót, a szárított élesztőt, a cukrot. Kapcsoljuk be a dagasztót, majd csorgassuk bele a tejet és egyenként a felütött tojásokat. Keverjük öt percig és utána adjuk hozzá a puha vajat is. Dagasszuk addig, még a tészta könnyű és levegős lesz, és csak a legvégén keverjük bele az összeaprított aszalt barackot.

Tegyük langyos helyre, takarjuk le konyharuhával és kelesszük kétszeresére.
Borítsuk liszttel meghintett deszkára, gyúrjuk ár még egyszer, majd vágjuk kétfelé. A két cipót vágjuk hat egyforma részre, és sodorjuk ki hosszúkásra. Fogjunk össze három csíkot, majd fonjuk össze, mint a kislányok haját. A másik hárommal is ugyanígy járjunk el. Tegyük kivajazott és liszttel meghintett tégla alakú sütőformába, kenjük meg a tetejét felvert tojással. Kelesszük még legalább fél órán keresztül, majd előmelegített sütőben 170 fokon süssük 20 percig.
Ha elkészült borítsuk ki a formából, és rácson hagyjuk kihűlni.
A felszeletelt brióst vajjal megkenve, húsvéti sonkával, főtt kemény tojással és ecetes tormával fogyasszuk, vagy kínáljuk a korai locsolkodókat.

Maceszgombóc leves

Hozzávalók: 3 db tojás, 2 evőkanál libazsír, csipetnyi só, csipetnyi őrölt szerecsendió, 1 csokor petrezselyem zöldje, 25 dkg pászka, 3 liter libaaprólékból főzött leves.

Keverjük ki a hideg libazsírt a tojásokkal alaposan, majd ízesítsük sóval, szerecsendióval és az összevágott petrezselyem zöldjével. Az összedarált pászkát kis adagokban dolgozzuk a tojásos masszához, és annyi hideg vízzel lazítsuk, hogy lágyabb galuskatésztát kapjunk. Tegyük a hűtőbe legalább egy órára pihenni. A kész levesből másfél liternyit forraljunk fel és a macesz masszából vizes kézzel diónyi gombócokat formázzunk és a gyöngyöző levesbe dobva főzzük ki. 15-20 perc elteltével vegyünk ki egyet, majd kettévágva nézzük meg, hogy teljesen át főtt e. Tálaljuk levesestálakba és a forró leves a zöldségekkel együtt merjük rá.

Görög Magirica leves

Hozzávalók: 1 db bárány mája, tüdeje és szíve, 3 db citrom leve, só, 6 szál újhagyma, 2 evőkanál vaj, 2 fej saláta, 1 csokor friss kapor, 1 csokor petrezselyem zöldje, másfél liter víz, darált bors, 6 dkg rizs.
Mártáshoz: 2 db tojás sárgája, 1 db citrom leve, só, bors.

Mossuk meg alaposan a májat, tüdőt és a szívet, majd tegyük egy fazékba. Öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje és forraljuk fel. Amikor a tetejére feljön a habja, azt kanállal szedjük le, majd utána ízesítsük sóval és citrommal. Lassú lángon főzzük fél órán keresztül. Ha a belsőségek megfőttek, szedjük ki a léből, és daraboljuk fel.Egy másik fazékban pároljuk meg a finomra összevágott hagymát vajon, tegyük hozzá az összevágott belsőségeket, az összevágott kaprot, és a felszeletelt salátát, majd fűszerezzük darált borssal és pároljuk együtt pár percig. Engedjük fel az abáló levével, szórjuk bele a rizst és addig főzzük, míg a rizsszemek megpuhulnak.

A mártáshoz keverjük ki a tojások sárgáját a citromlével, ízesítsük sóval és darált borssal, majd szedjünk rá a levesből. Tálaláskor ezt a citromos mártást keverjük hozzá az elkészül belsőség leveshez.