Hazánk egyik legszebb települését ki ne ismerné? Gyöngyszemként illeszkedik félszigetével a Balaton vizébe. Tihany mától a lakhelyem lett.

Amennyire híres, annyira aprócska település Tihany. Talán nincs olyan polgára hazánknak, aki ne tett volna látogatást a félsziget őrzőjeként is kimagasló apátságban. Ha ellátogattok a félszigetre, keressetek meg, az Echo Residence**** konyháján fogok tevékenykedni. Megkóstolhatjátok ételeimet, vagy akár kikapcsolódhattok a wellness részlegben akár egy hosszúhétvége alkalmából.

Tihany

Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten.

Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő.

Tihany

Tihany

A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is.

A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók a környéken.

Tihany

A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi bazalttufából épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett. A terület a Bakony–Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, "amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt vulkáni süveg magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára." – írják róla a geológusok.

Tihany

A két lefolyástalan területen található (volt krátergödör) tó és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.

A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a 18. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.

Tihany

Műemléknek számít még az apátság altemploma mellett az egykori apátsági pince-présház együttese. Kirándulásra csábít az Óvár-hegy földsáncrendszere is, mely a középkorban remetetelep volt. Továbbá fontos épület együttes a tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen, illetve a Kálvária-hegyen lévő tihanyi kálvária is.

Tihany

Kapcsolódó linkek: