A papaya egy körte formájú gyümölcs zöldessárga, vékony héjjal. Gyümölcshúsa puha, lédús, és érett sárgabarack illata van. A Karib-szigeteken őshonos papaya- vagy dinnyefa ma a trópusok egyik legelterjedtebb haszonnövénye.

Azon ritka növények közé tartozik, melynek minden részét (a gyökerétől a magjáig) hasznosítják. A 7-10 méter magasra növő fát borító rostos háncsból kötelet készítenek. Egyméteres átmérőjű levelei, törzse és az azon szorosan összezsúfolva fejlődő, éretlen gyümölcsei tejnedvet tartalmaznak.

Papaya

Az őslakosok a tejszerű nedvet sebek, gombás bőrbetegségek, fertőzések és sömör gyógyítására használták. A Fülöp-szigeteken gyökerének főzetével aranyeret gyógyítottak, a jávai bennszülöttek gyümölcsét ízületi bántalmak megelőzésére fogyasztották. A japánok a papaya levét emésztési zavarok kezelésére használták. Az asszonyok a menstruáció serkentésére, illetve vetélés vagy szülés megindítására éretlen papayagyümölcsöt ettek. A magokat borspótlónak használják.

A dinnyeszerű gyümölcsöket a teljes beérés után kell szedni. Amikor a zöld színű termések csúcsi részükön sárgulni és puhulni kezdenek, elérkezett a szüret ideje. Leszedve néhány nap alatt teljesen besárgulnak, megpuhulnak — nyersen ilyenkor a legjobbak. A termések héja vékony, sérülékeny, ezért friss fogyasztásra csak helyben alkalmasak. Gyümölcsei sok cukrot és vitamint tartalmaznak (A, C).

Friss állapotban desszertként vagy salátaként fogyasztható. A szénsavas, alkoholmentes üdítő italok mellett jégkrémek, kompótok, ízek, szirupok, kandírozott gyümölcsök készíthetők a termés húsából. Gyümölcséből különleges, rostos ivólevet is készítenek, a papaya-nektárt.

Forrás: terebess.hu